Genetikai vizsgálatok

Egészséges magzat, biztonságos jövő

ico-80-szurovizsgalatokMinden leendő szülő számára a legfontosabb, hogy születendő gyermeke egészséges legyen. A súlyosan beteg gyermek komoly terheket ró a családra.

A veleszületett fejlődési rendellenességek gyakorisága Magyarországon 3%. Az okok nem minden esetben deríthetők ki. Az előforduló probléma 20%-ban genetikai eredetű, de ezen kívül okozhatja magzati korban történő károsodás, melynek hátterében anyai fertőzés, esetlegesen nem megfelelő életmód állhat.

A fertőzések sajnos nem ritkán olyanok, amelyek az anyában tünetmentes betegséget okoznak, így a terhesség alatt fel sem merül, hogy ilyen veszélynek vannak kitéve. Ráadásul a veleszületett betegségek nemcsak olyanok lehetnek, amelyek már az újszülött megtekintésekor szembetűnőek, hanem olyan funkcionális (működési) zavarok is előfordulhatnak, amelyek csak a ké­sőbbi fejlődés folyamán válnak láthatóvá. Ezek esetleg gyógyszeresen korrigálhatóak, de néhány esetben sajnos nincs kezelési lehetőség.

Leggyakrabban a többtényezős veleszületett rendellenességek fordulnak elő, melyből Magyarországon évente kb. 2800-at regisztrálunk. Ezek közül a leggyakoribbak és a legsúlyosabbak a szívfejlődési és az idegrendszeri rendellenességek (pl. koponyahiány, nyitott gerinc), valamint a nyitott hasfal, a vese és a vizeletelválasztó rendszer fejlődési hibái.

A magzat vizsgálatának módszerei

genszuro1_WEBSokan – megfontoltan – már időben készülnek a várandós állapotra, és már a tervezett terhesség vállalása előtt jelentkeznek tanácsadásra. Sokan pedig a terhesség korai szakaszában keresnek olyan vizsgálómódszert, amellyel megbizonyosodhatnak magzatuk egészségéről.

A magzati korban elvégezhető vizsgálatoknak három területe van:

  1. ultrahangvizsgálatok;
  2. diagnosztikus vizsgálatok: méhlepényből vagy magzatvízből vett mintából;
  3. szűrővizsgálatok: anyai vérben biológiai jelzőanyagokkal.

A köznyelvben az utóbbi két vizsgálati típust szokták „genetikai vizsgálatnak” nevezni, de az elsőre is gyakori a „genetikai ultrahangvizsgálat” elnevezés. A vizsgálatok, valamint a bennük rejlő lehetőségek és korlátok megismeréséhez érdemes az egyes fogalmakat pontosan tisztázni.

Genetikai rendellenességek

A genetika a különböző tulajdonságok szülőkről utódokra történő átörökítésével foglalkozó tudomány. A magzatra öröklődhetnek különböző betegségek, amelyek bizonyos esetekben már közvetlenül megszületés után észlelhetőek, más esetekben később, sokszor csak felnőttkorban jelentkeznek. A különböző betegségek, rendellenességek általában a rájuk jellemző módon öröklődnek, de nem ritkán többféle öröklődési módja is lehet a gyakorlatilag azonos tünetekkel járó betegségeknek.

A genetikai megbetegedések leggyakrabban kromoszóma-rendellenességekre vezethetőek vissza. Hazánkban kb. 700 ilyen gyermek születik évente, és ezek a rendellenességek súlyos testi és értelmi fogyatékossággal járnak. A leggyakoribb kromoszóma-rendellenesség a Down-kór, mely az értelmi fogyatékosságok 3-5%-áért felelős, ez pedig évente 165-175 esetet jelent. A Down-kór előfordulási gyakorisága terhességben 25–29 éves korban 1/1100, 40 éves korban már 1/75, 45 körül 1/20, tehát az anya életkorának növekedésével az előfordulási kockázat nő.

A magzati kromoszóma-rendellenességek előfordulásának kockázata a terhesség elején nagyobb, mivel a beteg magzatok egy része a terhesség során elhal. Ez a megbetegedés azokat is érintheti, akiknek már született egészséges gyermeke, de azokat is, akik családjában nem fordult még elő ilyen megbetegedés. Az esetek egy részét az élettel összeegyeztethető, de súlyos szervi rendellenességek kísérhetik.

A Down-kór kockázata az anyai életkor szerint

Anya életkora

Down-kór rizikója

Anya életkora

Down-kór rizikója

Anya életkora

Down-kór rizikója

25 év alatt

1:1500

33

1:570

42

1:65

25

1:1350

34

1:470

43

1:50

26

1:1300

35

1:380

44

1:35

27

1:1200

36

1:310

45

1:30

28

1:1100

37

1:240

46

1:20

29

1:1000

38

1:190

47

1:15

30

1:910

39

1:150

48

1:11

31

1:800

40

1:110

49

1:8

32

1:680

41

1:85

50

1:6

Genetikai diagnosztikus értékű vizsgálatok

A genetikai betegség kimutatására irányuló vizsgálatok lehetnek diagnosztikus vizsgálatok, amelyek révén a magzat rendellenessége nagy valószínűséggel felismerhető, illetve kizárható. Ezek a vizsgálatok többnyire invazívak, azaz olyan magzati eredetű mintán végezhetőek, amelyeket csak úgy lehet nyerni, ha valamilyen mintavételi eszközzel a méhűrbe hatolunk. Ilyen a chorionboholy-mintavétel (CVS) és az amniocentézis (AC).

A chorionboholy-mintavétel (CVS) során ultrahang ellenőrzés mellett a hasfalon keresztül egy tűvel a méhlepényből sejteket nyerünk, melyek információt hordoznak a magzatról. Az amniocentézis során, hasonlóan a chorionboholy-mintavételhez, szintén ultrahang ellenőrzés mellett magzatvizet, és ezzel benne elhelyezkedő magzati sejteket nyerünk.

Mivel mind a kétféle beavatkozásnak kockázata is van (0,5–2%-os vetélési arány) elvégzésük csak akkor indokolt, ha a segítségükkel kizárható rendellenesség előfordulási kockázata meghaladja a beavatkozás kockázatát. (Ezért például 35 éves anyai életkor fölött automatikusan felajánljuk a vizsgálatot.)

Genetikai szűrővizsgálatok

Megkülönböztetünk ezen kívül szűrővizsgálatokat, amelyeket célszerű valamennyi terhesen elvégezni olyan esetekben is, amikor semmilyen ok sem utal a magzat rendellenességére.

Erre azért is nagy szükség van, mert a 35 évesnél fiatalabb anyai életkorban kiviselt terhességek csoportjából születik a Down-kóros gyermekek 75–80%-a. Fontos azonban pontosítani, hogy a szűrővizsgálatok csak felvetik a lehetőségét annak, hogy a magzat bizonyos rendellenességeinek kockázata magasabb az átlagosnál, de nem alkalmasak a betegség diagnosztizálására.

Ez azt jelenti, hogy a szűrővizsgálat során a betegség előfordulási kockázatáról adunk információt, és ennek ismeretében tudnak a szülők dönteni, hogy kérik-e az invazív, vetélési kockázattal járó, de biztosabb eredményt adó diagnosztikus vizsgálatot. Ebből következik, hogy minél pontosabb szűrővizsgálatra van szükség ahhoz, hogy a betegség kockázatát megbecsüljük. 100%-os bizonyossággal járó szűrőmódszer nem létezik, de a rendelkezésre álló szűrővizsgálati módszerek kombinációjával a pontosság jelentősen növelhető.

Biokémiai markerek a biztonság szolgálatában

genszuro3_WEBAlapvetően minden kromoszóma-rendellenességre irányuló szűrőmódszer eszközei az ultrahangvizsgálatok és bizonyos biokémiai jelzőanyagok (markerek) szintjének kimutatása az anyai vérben. A rendellenesség esélyének becslése során ezen vizsgálatok eredményei mellett az anyai életkort és -testsúlyt is figyelembe veszik.

Annak alapján, hogy melyik terhességi héten történnek a vizsgálatok és milyen biokémiai markereket vizsgálnak, többféle módszer alakult ki.

Magyarországon is része a terhesgondozásnak a 12. és a 18. terhességi héten végzett egy-egy UH vizsgálat. Ezek során olyan mérések végezhetők (például a magzati nyaki redő mérése) és olyan vizsgálati jelek észlelhetőek, amelyek utalhatnak a magzat Down szindrómájára, vagy más fejlődési rendellenességre. Ehhez járul az anyai vérből egy magzati eredetű fehérje – az AFP – és egyes helyeken egy lepényi hormon – a β-hCG – vizsgálata. Mindkét marker koncentrációja alapvetően függ a terhesség nagyságától. Ennek ismeretében a két biokémiai marker szérumszintje és az anya életkora alapján becsülhető a magzat Down szindrómájának esélye.

A szűrővizsgálatok találati arányát (pontosságát, „hihetőségét”) jelentősen lehet javítani további biokémiai markerek „bevonásával”. Ilyen vizsgálati módszerek a terhesség korai időszakában elvégezhető kombinált teszt, a betöltött 16. hét után elvégezhető négyes teszt és a két vérvétellel járó integrált teszt, melyek egyre pontosabb kockázatbecslést tesznek lehetővé.

Négyes teszt

Javasolt vizsgálati időpont: a terhesség 16. és 19. hete között.

Az anyai vérből nyert savóból négy marker meghatározása történik, és az eredmény értékelése során figyelembe vesszük az anya életkorát, valamint a terhesség nagyságát is. A vizsgálat átlagosan 75%-os biztonsággal jelzi a Down kór kockázatát.

Kombinált teszt

Javasolt vizsgálati időpont: a terhesség 11. és 13. hete között.

A vizsgálat során az anyai vérből két marker szérumszintjét határozzák meg, majd az ultrahang szűrővizsgálat eredményeit is figyelembe véve a kockázatbecslést egy speciális szoftverrel végzik. A vizsgálat átlagosan 85%-os biztonsággal jelzi a Down-kór kockázatát.

Integrált teszt

A vizsgálat két lépcsőben történik. Az elsőben a vérvétel és ultrahang-szűrővizsgálat a terhesség 11–13. hetében történik. A második lépcsőben a vérvételre és ultrahang-szűrővizsgálatra a terhesség 16. és 19. hete között kerül sor. A két vérvétel, valamint az ultrahang-vizsgálatok eredményeit az anyai paraméterekkel együttesen értékelik ki egy speciális szoftvert használva. Az integrált teszt a legnagyobb találati aránnyal, átlagosan 94%-os biztonsággal jelzi a Down kór kockázatát.

Fontos azonban megismételni, hogy a magasabb találati arányú szűrővizsgálatok sem képesek helyettesíteni az invazív beavatkozásokat. Szűrőmódszerként mindenképpen javasolhatók, de az eredmény nem tekinthető diagnosztikus értékűnek!

A javasolt markervizsgálatok

Vizsgálat

Mikor végezhető?

I. trimeszter
11–13. hét

II. trimeszter
16–19. hét

AFP teszt

AFP

Négyes teszt

AFP, uE3,
free β-hCG,
inhibin-A

Kombinált teszt

PAPP-A
+ free β-hCG,
NT + NB

Integrált teszt

PAPP-A

AFP, uE3,
free β-hCG,
inhibin-A

 

  • Az igénybe vett szűrő- és diagnosztikus eljárások adta negatív eredmény esetén sem garantálható a születendő gyermek minden ártalomtól való mentessége, hiszen ezek a vizsgálatok elsősorban célzott betegségek megállapítására szolgálnak.
  • A 35 év feletti várandós nőknek fel kell ajánlani a magzati invazív vizsgálat lehetőségét, a szűrővizsgálatok eredményétől függetlenül.
  • Az AFP-szűrés eredménye önmagában nem alkalmas a Down-szindróma szűrésére.
  • A kombinált és az integrált tesztek nagy biztonsággal jelzik a Down-kór kockázatát, de nem tekinthetők diagnosztikus értékűnek.
  • A várandós nő és házastársa közösen dönthetik el, hogy kérik-e az invazív vizsgálatot, és vállalják-e a beavatkozással járó kockázatot.
g1intezet.hu © 2017 G1 Intézet. Minden jog fenntartva.

Sütiket használunk látogatóink érdeklődésének megismerésére és kényelmük növelésére.