… avagy biztonság 9 hónapon át
Nagyanyáink idejében a várandós asszonyok csak elvétve jártak nőgyógyászati vizsgálatokra, nem voltak laboratóriumi vizsgálatok, nem ismerték az ultrahang vizsgálatot és igazából a mai értelemben vett terhesgondozás sem létezett. Sokszor a kismamák a szülés környékén találkoztak először orvossal, sőt vidéken a nagy gyakorlattal rendelkező bábák biztosították az egyetlen szakképzett segítséget a terhesség és a szülés során.
A terhesgondozás célja a várandós kismama egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének a nyomon követése, az esetleges rendellenességek kiszűrése, valamint egészséges, életerős magzat megszületésének a biztosítása. Fontos, hogy az esetlegesen felmerülő kóros állapotokat időben ismerhessük fel, hogy megfelelő kezeléssel a veszélyeket időben el tudjuk hárítani. Egyszóval a terhesgondozás nem más, mint biztonság 9 hónapon át.
A terhesgondozásban részt vesz szülész-nőgyógyász, háziorvos és védőnő, szükség esetén pedig más szakterületek orvosai, esetleg gyógytornász vagy dietetikus, akik mind a szakmailag meghatározott irányelvek szerint, együtt végzik ezt a feladatot. A terhesgondozás sikeressége azonban nagymértékben múlik a várandós kismamák és hozzátartozóik együttműködési készségén illetve igényességén is. A tudatos életmód-változtatás, az odafigyelés és a tájékozottság is szerepet játszik ebben.
A terhesgondozás során az, hogy mikor, milyen vizsgálat szükséges vagy javasolt, a magzat korához igazodik, így a terhességi heteknek megfelelően folyamatosan változik. Ezért fontos, hogy a várandós kismama korán megismerje a vizsgálatok sorát és azokat az idő-intervallumokat, amik egy-egy vizsgálat elvégzéséhez megfelelők. Ehhez alapvetően fontos a terhesség nagyságának meghatározása, melyet egyrészt az utolsó menstruáció időpontjából lehet kiszámítani, másrészt a korai ultrahangvizsgálatok mérési eredményeiből lehet kiszámítani.
Általában elmondható, hogy a 20. hétig 4 hetente, a 21. héttől a 36. hétig 3 hetente, majd hetente ajánlott orvosi vizsgálaton részt venni. A terminus (a szülés várható ideje) túllépése esetén naponta, kétnaponta ajánlott a megjelenés a szakembernél.
Fontos, hogy a vizitek alkalmával a kismama mindig hozza magával terhesgondozási kiskönyvét, valamint a már elkészült leleteket. Ezek rendszerezésére érdemes egy külön dossziét használni, hogy minden irat együtt legyen.
A terhesgondozási alkalmakkor többnyire vizeletvizsgálat (cukor, aceton, fehérje, genny, nitrit), testsúly- és vérnyomásmérés, valamint a 16. héttől magzati szívhanghallgatás vagy a szívműködés ultrahangos ellenőrzése történik. Az orvos vizsgálatai során tapintással megállapítja a magzat helyzetét, a méh növekedését, tónusát, valamint ellenőrzi a méhszáj zártságát. A vérvételeken éhgyomorral, az ultrahangvizsgálatokon pedig lehetőleg üres húgyhólyaggal kell megjelenni. Vizeletminta vételekor esetenként steril tárolóedényre van szükség. A helyes eljárás részleteit mindig érdemes előre tisztázni az orvossal vagy asszisztensével.
A G1 Intézetben a rendszerezéshez dossziét adunk kismamáinknak, a vizsgálatok könnyű áttekintésére pedig Várandós öröknaptárat (ú. n. „terheskorongot”).
E „folyamatábrán” pedig honlapunkon is átláthatóvá tesszük a várandós-gondozás kötelező és a javasolt vizsgálatsorát:
Első vizit
Mikor?
A menstruáció kimaradása után 7–10 napon belül.
Ebben az időszakban a korszerű, igen érzékeny tesztek már korai stádiumban képesek kimutatni a terhességet. A korai vizsgálat célja a megtermékenyített petesejt méhen belüli megtapadásának az igazolása. Pozitív teszt-eredmény esetén a „nulladik”, azaz a terhességet megállapító hüvelyi ultrahang vizsgálat elengedhetetlen. Amennyiben ennek során is megállapítható a várandósság, akkor a vizsgálatot két hét múlva érdemes megismételni.
Sok esetben az első vizsgálatra a 6. terhességi héten kerül sor.
A magzat ebben a terhességi korban már életjelenséget mutat, nagyfelbontású hüvelyi ultrahanggal pl. a pulzáló, kezdetleges csőszív látható. Ebben az időszakban már megállapítható a méhen belül megtapadt embrió(k) száma (az, hogy egyes vagy többes terhességről van-e szó). Az eddigi vizsgálatokat az utolsó menstruáció idejével összevetve a legpontosabban lehet nyilatkozni a terhesség nagyságáról, a magzat várható születési idejéről is.
Szerencsés esetben az anya egészségügyi problémái, egyes krónikus betegségei már a gyermekvállalás előtti találkozáson kiderültek. Amennyiben ilyen vizit nem volt, úgy a terhesség során minél korábban sort kell keríteni az anamnézis megismerésére (előző betegségek, műtétek, terhességek stb.).
Itt érdemes felhívni a figyelmet a lappangó cukorbetegség, a magas-vérnyomásos, a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi-asztmás megbetegedések jelentőségére. E terhességet veszélyeztető problémákat mindenképpen fontos felderíteni, megfelelő vizsgálatokkal ellenőrizni. Ezek alapján történhet meg az eddig szedett gyógyszerek átállítása vagy dózisának módosítása. Nagyon fontos az epilepsziában szenvedő terhesek gyógyszeres kezelésének újragondolása, hiszen bizonyos gyógyszerek nem szedhetők a terhesség alatt.
Lényeges, hogy a terhesség elején mindenképpen történjen onkológiai szűrés, citológiai vizsgálat, hiszen az elkövetkezendő időszakban (várandós állapotban, korai gyermekágy idején) ilyen vizsgálatra nem fog sor kerülni.
A gondozás részeként, az első találkozás alkalmával mindenképpen felmerülnek az életmóddal, annak megváltozásával kapcsolatos kérdések. A dohányzás, az alkohol, a drogok káros hatásaira remélhetőleg ma már nem kell felhívni a figyelmet. Nagyon fontos kérdések merülnek fel azonban az ideális táplálkozással, sportolással, testmozgással, a közösségi életben való részvétellel és a szexuális élettel kapcsolatosan is. Fontos megmérni és rögzíteni az induló vérnyomás- és testsúly-értékeket. Ekkor kezdődnek el a szükséges vérvételek, az EKG, a belgyógyászati vizsgálat és a fogorvosi ellenőrzés.
Végezetül, ilyenkor kerül sor a terhességről szóló igazolás kiadására, mellyel a területileg illetékes Családvédelmi Szolgálatot kell felkeresni a gondozásba vétel céljából. (Itt – gondolva a növekvő családhoz új fészket alapítókra – nem a lakcímkártyán szereplő állandó lakcím számít, hanem az a cím, ahová majd az újszülöttet hazaviszik.)
Első vérvétel
Mikor?
A terhesség megállapítását követően, de legkésőbb a 12. hétig javasolt elvégezni.
Mit vizsgálunk?
Vérkép, éhgyomri vércukorszint, vércsoport, ellenanyag, Wassermann (vérbaj-szűrés), vizeletvizsgálat.
Kiegészíthető
a TORCH vizsgálattal (Toxoplasmosis, Rubeola, Cytomegalovírus, Herpes simplex).
Helye?
A vizsgálatok automatikusan elvégezhetőek a terhesgondozást végző intézet laboratóriumában. Szükség esetén a családorvos beutalójával és beutaló kóddal ellátott kórházi vagy lakhely szerinti laboratóriumban.
Második vizit
A koraterhességi ultrahangvizsgálatot követően négyhetente találkozik a kismama az orvossal. Ekkor összegezzük és beszéljük meg az eddig elvégzett vizsgálatok eredményeit, illetve ellenőrizzük a terhesség növekedését. A 9–10. héten végzett ultrahangvizsgálat célja lehet a terhesség korának pontosítása (az embrió normális mérete ekkor 2,3–4 cm), és a szívműködés mellett azt is ellenőrizzük, hogy megfelelő-e a növekedés üteme. Ebben az időszakban már jól felismerhető az egy petezsákban fejlődő ikerterhesség is.
A betöltött 12. terhességi héten javasoljuk az első magzati szűrővizsgálat elvégzését. Ennek módja egy részletes ultrahangvizsgálat, valamint ilyenkor nyílik lehetőség az ún. integrált vagy a kombinált ajánlott tesztre, amely az egyik leghatékonyabb kromoszóma- és velőcső rendellenességeket szűrő teszt. Ez a vizsgálat egy vagy két részletes ultrahangvizsgálatból, illetve az anyai vér markervizsgálataiból áll.
Első szűrő jellegű magzati ultrahangvizsgálat
Mikor?
A 12. héten (a 11. és a 13. hét között) javasolt.
Hogyan?
Főként hüvelyi, ritkábban hasi ultrahangvizsgálatot végzünk, függően a magzat helyzetétől és a vizsgálati alanytól.
Mit vizsgálunk?
Az embrió életjelenségeit, fejlődési ütemét, méretét, valamint a nyaki bőrredő vastagságát is megmérjük. (Az embrió ülőmagassága – CRL – a 11. és a 14. hét között 45 és 84 mm közé esik.) Bizonyos – a magzaton észlelhető – rendellenességek kromoszómahibák gyanúját kelthetik. Ilyen a nyaki redő vastagsága (angol megfelelő rövidítése NT). Ennek mértéke ebben a terhességi korban nem haladja meg a 3 mm-t. A pontos méréshez a vizsgáló kellő tapasztalatára és nagyfelbontású ultrahang készülékre van szükség. A rendellenességek 70%-a szűrhető ki ezzel a módszerrel. A gyanús eseteknél további tisztázó vizsgálatokra van szükség.
Hol?
A terhesgondozást végző intézetben, ahol biztosított a megfelelő szakmai jártasságú személyzet.
Harmadik vizit
A kötelező vizsgálatokon és állapotmérésen (vérnyomás mérésen, testsúly vizsgálaton) kívül az orvos ilyenkor határozza meg – az előző ultrahang leletek és az utolsó menzesz kezdetének időpontja alapján – a második vérvétel időpontját (az általános vérkép és nagyrutin, valamint a második jelentős szűrővizsgálatét).
Második vérvétel
Mikor?
A laboratóriumi szűrővizsgálat értékelhetősége szempontjából fontos, hogy a betöltött 16. hét után történjen. Amennyiben nem határozható meg pontosan a betöltött hetek száma, úgy az eredmény értékelése bizonytalanná válik, sok esetben felesleges izgalmat okozva.
Mit vizsgálunk?
A vérvétel során vérkép- illetve rutin vizsgálatokat végzünk, melyek során meggyőződünk a várandós kismama általános állapotáról. Emellett nagy jelentősége van az anyai vérből vett markerek (kémiai jelzőanyagok) vizsgálatának, melyek közül legismertebb az AFP vizsgálat. Ez magzati kromoszóma-rendellenességek és velőcső záródási rendellenességek szűrésére alkalmas. Ennek a vérvételnek a része az anyai fertőző májgyulladás (Hepatítisz) szűrése is.
Kiegészíthető
az AFP vizsgálatnál lényegesen biztosabb genetikai szűrővizsgálattal. Napjaink bizonyított tudományos ismereti alapján az egymarkeres AFP vizsgálat eredményét csak korlátozott értékűnek tartjuk. Lényegesen jobb hatékonyságú a négymarkeres, még inkább az integrált szűrővizsgálat (a 12. terhességi héten vett mintával együtt kiértékelhető eredmény), mely 90–95%-os találati biztonsággal bír.
Hol?
A terhesgondozást végző intézetben – előre meghatározott napon!
Negyedik vizit – második ultrahangvizsgálat
Mikor?
A terhesség 18. és 20. hete között.
Mit vizsgálunk?
Először a korábban elvégzett szűrővizsgálatok, vérvételek, kenetvizsgálatok értékelésére kerül sor. Ez után vizsgáljuk a magzat méhen belüli fejlődésének ütemét is, a magzat elhelyezkedését, anatómiai fejlődését. Meghatározzuk a méhlepény helyzetét, a magzatvíz mennyiségét, a köldökzsinór szerkezetét. A magzat szerveinek kialakulása erre az időre már befejeződik, így ekkor nyílik a legjobb lehetőség a megfelelő szűrővizsgálat elvégzésére. Legfontosabb a betöltött 18. héten a közismert nevén „genetikai” ultrahangvizsgálat elvégzése.
Ennek során a leletben a következő rövidítéseket használjuk:
- BPD: a magzati koponya két halántékcsontjának távolsága
- OFD: a magzat koponyájának hosszanti átmérője
- HC: a magzati koponya körfogata
- AC: a magzati has körfogata
- FL: a magzati combcsont hossza
Hol?
A terhesgondozást végző intézetben, a kezelőorvosnál vagy az ultrahanglaborban, integrált teszt esetében az intézet vérvételi részlegénél is.
Ötödik vizit
Mikor?
A váradósság 24. és 28. hete között.
Mit vizsgálunk?
Vérkép, nagyrutin (fontosabb ionok, máj-, vesefunkció), Rh-ellenanyag szűrés (csak Rh negatív anyáknál), terheléses vércukorszint vizsgálat (OGTT). Az utóbbi nagyon fontos a látens terhességi cukorbetegség kiszűrésére. Két, külön mért vércukorszint összehasonlításából tudunk következtetni a szénhidrát anyagcsere állapotára. Az első mérés éhgyomri, a második 75 gramm cukrot tartalmazó oldat elfogyasztása után két órával történik.
Fontos tanácsok a terheléses vércukorszint vizsgálat kapcsán:
- A vizsgálat előtti este 8 óráig fogyasszunk el egy könnyű vacsorát. Ezt követően folyadékot éjfélig fogyaszthatunk. Ezután már sem enni, sem inni nem szabad.
- A cukoroldat elfogyasztása kellemesebb, ha citrommal limonádét készítünk belőle, ez ugyanis nem befolyásolja a vizsgálatot, és sokkal fogyaszthatóbbá teszi a folyadékot.
- Amennyiben korábbi vércukormérések során a vizsgálat előtt kóros éhgyomri vércukorértéket mértek, abban az esetben a cukorterheléses vizsgálatot nem szabad elvégezni
Hatodik vizit
A kötelező vizsgálatokon és állapotmérésen (vérnyomás mérésen, testsúly vizsgálaton) kívül az orvos ilyenkor határozza meg – az előző ultrahang leletek és az utolsó menzesz kezdetének időpontja alapján – a második vérvétel időpontját (az általános vérkép és nagyrutin, valamint a második jelentős szűrővizsgálatét).
Mikor?
A 26. héten.
Mit vizsgálunk?
A terhesgondozás szokásos vizsgálatai mellett erre az időszakra elkészülnek és kiértékelhetők a harmadik laborvizsgálat eredményei is. Az ezekben észlelt eltérés esetén további ellenőrző vizsgálatokra, vércukor probléma esetén diétára, súlyosabb esetben belgyógyászati vizsgálatra van szükség. Ebben a terhességi korban már gyakran látható a várandós szervezet vas és folsav szükségletének megemelkedése, mely az oxigént szállító hemoglobin felépítéséhez szükséges. Ezt gyakran pótolnunk kell a terhesség végéig, sőt akár a szoptatós időszakban is. Ettől az időszaktól kezdve kiemelt szerepe van a méhnyak állapot-meghatározásának, valamint a hüvelyváladék vizsgálatának is, mivel a hüvelyben elszaporodó bizonyos baktériumoknak a koraszülésben lehet szerepük. Szintén fontos a testsúly, a vérnyomás és a vizelet ellenőrzése is!
Hetedik vizit – harmadik ultrahangvizsgálat
Mikor?
A 30. héten
Mit vizsgálunk?
A méhszáj állapotának és a vizeletnek az ellenőrzése, a vérnyomás- valamint a testsúly mérése ebben az időszakban is igen fontos. A harmadik ultrahangvizsgálatnak nagy jelentősége van, mert a magzat nagyságának ellenőrzésével (biometria) meggyőződhetünk a növekedés üteméről, szabályosságáról. A magzat gyarapodásának megítélése döntő fontosságú a hátralévő időszak tennivalóinak megtervezésében. A magzat helyzetének, a méhlepény érettségének és a magzatvíz mennyiségének vizsgálata kiemelt szerepet kap ettől a terhességi kortól.
Fontos tanácsok a terheléses vércukorszint vizsgálat kapcsán:
- A vizsgálat előtti este 8 óráig fogyasszunk el egy könnyű vacsorát. Ezt követően folyadékot éjfélig fogyaszthatunk. Ezután már sem enni, sem inni nem szabad.
- A cukoroldat elfogyasztása kellemesebb, ha citrommal limonádét készítünk belőle, ez ugyanis nem befolyásolja a vizsgálatot, és sokkal fogyaszthatóbbá teszi a folyadékot.
- Amennyiben korábbi vércukormérések során a vizsgálat előtt kóros éhgyomri vércukorértéket mértek, abban az esetben a cukorterheléses vizsgálatot nem szabad elvégezni
Nyolcadik vizit
Mikor?
A 33. héten.
Mit vizsgálunk?
A méhszáj állapotának ellenőrzése, vizeletvizsgálat, vérnyomás- és testsúly mérés.
Kiegészíthető
4-dimenziós ultrahangvizsgálattal a 4D Babavízióban.
A gondozás folyamata a 36. héttől
A 36. héten a vizsgálat a méhszáj állapotának ellenőrzésén, a vizelet vizsgálatán, a vérnyomás és a testsúly mérésén kívül kiterjed a hüvelyváladék speciális szűrővizsgálatára is. Az egészséges terhes nők 35%-a hordozhatja hüvelyében és a gáton a B csoportú Streptococcus nevű baktériumot. Ezért bakterológiai tenyésztést végzünk, melynek során vizsgáljuk, hogy jelen van-e a magzat egészségét veszélyeztető kórokozó, amely a legtöbb súlyos újszülöttkori fertőzés hátterében állhat. A kórokozó jelenléte esetén antibiotikus kezelést kell elkezdeni, melyet a szülés alatt vénás adagolásban kell folytatni.
A 36. héttől a 38-ig hetente egyszer kell jelentkezni a gondozáson ún. CTG (más néven NST) vizsgálaton, amely a magzati szívműködést és a méh összehúzódásait regisztrálja a hasra helyezett mikrofon segítségével. A feladat a magzat méhen belüli állapotának rendszeres ellenőrzése.
Szintén ezt a célt szolgálja az ultrahangvizsgálat során végzett áramlásmérés (flowmetria), melyre a negyedik ultrahangvizsgálaton kerül sor.
Ma már ritkábban használjuk, de a már kinyílt méhszáj esetén hasznos információval szolgálhat az amnioszkópia (a magzatvíz megtekintése egy speciális eszközön keresztül). Jó magzati állapot esetén a magzatvíz színe víztiszta, veszélyeztetettség esetén sárgás vagy zöldes színű.
Továbbra is igen fontos a magzat mozgásának megfigyelése. A vérnyomás, a testsúly, a vizelet ellenőrzése ebben a szakaszban hetente elengedhetetlen.
Negyedik vérvétel
Mikor?
A 36–38. héten.
Mit vizsgálunk?
Vérkép, vizelet, nagyrutin, ellenanyagszűrés.
Hol?
A gondozást végző intézetben.
Negyedik ultrahang vizsgálat
Mikor?
A 38. héten.
Hogyan?
Főként hüvelyi, ritkábban hasi ultrahangvizsgálatot végzünk, függően a magzat helyzetétől és a vizsgálati alanytól.
Mit vizsgálunk?
A magzat méreteit (becsült súlyát), elhelyezkedését, a magzatvíz mennyiségét, valamint a méhlepény állapotát, előző császármetszés hegvastagságát. A magzati ereken áramlásmérést (ún. flowmetriát) is végzünk, mely során a vér áramlásának sebességét mérjük a köldökzsinórban és a magzat nagy hasi verőerében, illetve az agyban. Az egyes erekben vizsgált áramlási sebességet a szív összehúzódásának és elernyedésének időszakában is megmérjük. Az ebből számított értékeket elemezzük, és belőlük következtetünk a magzat állapotára.
Hol?
A kezelőorvosánál vagy az intézeti ultrahang laborban.
Vizsgálatok a terminus közelében
A 38. héttől szükség esetén 2-3 alkalommal, majd a 40. héttől kétnaponta kell elvégezni a CTG vizsgálatot, amit 3-4 naponta ajánlott kiegészíteni áramlásvizsgálattal. Terminus közelében, illetve terminustúllépés esetén szükségessé válhat, hogy a kezelőorvos javallja a kismama kórházba vonulását. Hét-tíz nappal a betöltött 40. terhességi hét után mindenképpen javasolt a szülés megindítása.
A szülés utáni hathetes kontroll
A szülés utáni 6. héten történik a kontrollvizsgálat, mely során ellenőrizzük a méhszáj állapotát, a gátsebet, a gátizmok állapotát, császármetszés esetén pedig a hasfali sebet. Szükséges a méh visszahúzódásának ellenőrzése is. Ekkor történik a szülés utáni fogamzásgátlás megbeszélése is.