A koraszülés népbetegség – szól a hangzatos mondat. Sajnos igaz. Évente a világon összességében közel 14 millió koraszülött születik, ami az összes szülés megközelítően 11%-a.
Magyarország a világátlaghoz képest egy kicsit jobb helyzetben van, ugyanis a 2009-es évben 8700 koraszülött született, ami az összes szülés 9,2%-a. A szám azonban az elmúlt években sajnos 1-2%-ot növekedett.
| Afrika | 11,9% |
| Ázsia | 9,1% |
| USA és Kanada | 10,6% |
| Európa | |
| Írország | 5,5% |
| Franciaország | 6,3% |
| Olaszország | 6,9% |
| Svájc | 7,5% |
| Németország | 8,8% |
| Magyarország | 9,2% |
| Ausztria | 11,4% |
Sajnos ez a szám azért is kritikus, mert ebből a körből kerül ki a szülés körül elvesztett újszülöttek (perinatális mortalitás) 80%-a, valamint a szülés körüli megbetegedések (perinatális morbiditás) 90%-a.
Sajnos a koraszülöttek életkilátásai, túlélési esélyei a születési súly csökkenésével arányosan romlanak:
Míg 500–750g között mindösszesen a koraszülöttek 28% éli túl a koraszülést, 751–1000g között ez az arány már lényegesen magasabb, 83%. 1001–1750g között a koraszülöttek 94%-a, e fölött pedig 99%-a éli túl az eseményt.
A koraszülés okai között számos epidemiológiai tényező, méhfejlődési rendellenesség, terhességgel kapcsolatos szövődmények illetve néha ismeretlen eredet játszik szerepet.
Az elmúlt évekre jellemző, hogy a szülő nők később, egyre később vállalnak gyermeket. Közismert az a tény is, hogy a 35 év feletti várandós nők között gyakoribbak egyes szövődmények, amelyek a gyermek korai világra jöveteléhez vezethetnek. Ezek közül említendő a magas vérnyomás, preeklampszia, terhességi cukorbetegség, vagy akár a méhizomzat myomás elváltozása. Szerepe van a teherbejutás módjának is. Napjainkban egyre több gyermek fogan meg mesterséges körülmények között. A mesterségesen kezelt ciklusok miatt a terhességek között gyakori az ikerterhesség, ami önmagában koraszülésre hajlamosító tényező.
Jelentősége van a kismama szociális helyzetének, szokásaink is – úgymint dohányzás, alkohol fogyasztás, esetleg drog függőség. Sok esetben azonban pszichológiai tényezők játszanak közre. Életmódbeli problémák illetve fokozott stressz is okozhat koraszülést. És bizony sok esetben a terhesgondozás elmaradása vagy hiányosságai is szerepet játszó tényezők lehetnek.
A méh fejlődési rendellenességei közül az okok között a leggyakoribbak a fejletlen méh, a kétszarvú méh, a méh üregében húzódó elválasztó húr, vagy a nyálkahártya rendellenessége, összenövése.
A várandós állapottal kapcsolatos szövődmények közül leggyakoribb a fertőzés. Ez görcsöket, a méh rendellenes aktivitását, a méhszáj idő előtti kinyílását, idő előtti burokrepedést eredményezhet.
A fertőzés elsődleges forrása a hüvely, ahonnan a kórokozók elindulnak a nyakcsatornán keresztül a méhűr felé, de szerepe lehet a szervezet egyéb gócforrásainak. Ezért kiemelt jelentősége van a várandós állapotban a fogorvosi ellenőrzésnek illetve panaszok esetén fül-orr-gégész vizsgálatának is. Szerepe lehet még magzati fejlődési rendellenességeknek illetve kromoszóma eltéréseknek is.
Koraszülést okozó genitális infekciók közül a legkiemelkedőbbek a bakteriális vaginosis, a Chlamydia trachomatis fertőzés. Sokat emlegetjük napjainkban a Streptococcus B fertőzést, melynek kimutatása egy egyszerű szűrőteszttel megoldható. Szerencsére azonban nincs szerepe a hüvely gombás fertőzésének, mely a kismamák 40%-át érinti.
A koraszülés megelőzésének lehetőségei a kezünkben vannak
Kiemelkedő szerepe van a prekoncepcionális tanácsadásnak, azaz a szülés előtti kivizsgálásnak, felkészítésnek. Ebben mind a szülész-nőgyógyásznak, mind a családorvosnak, mind a védőnőknek, mind pedig a fogorvosnak óriási szerepe van. Jelentős a várandós állapotban kialakított életmód is, valamint fontos az intim és szexuális higiénia és a szexuálisan terjedő fertőző betegségek (STD) szűrése. Az először szülők és a veszélyeztetett terhesek számára pedig fokozott gondozásra van szükség.
A cikk rövidített formában a Kismama Magazinban jelent meg.
