Fogamzásgátlás a gyermekáldás után
A baba megszületésével új fejezet kezdődik életünkben. Megtelik a lakás élettel, babaillat tölti be a szoba levegőjét, néhány óránként hangos cuppogás jelzi a kis csöppség éhségének csillapodását. Éjszakánként gyakran ébredünk babasírásra és az első 6 hét alatt kb. 250-300-szor tesszük tisztába a picit.
Ebben az időszakban tehát 24 órás programot ad az újdonsült édesanyának, aki alig várja már a szülés utáni kontroll vizsgálatot. Ekkor megbizonyosodunk az anatómiai viszonyok épségéről, a méh kellő összehúzódásáról, illetve a gátseb, vagy császármetszés esetén a hasfal gyógyulásáról.
A kontrollvizsgálat alkalmával feloldjuk a tilalmakat, így többek között újra „engedélyezett” a szexuális együttlét is. Az újdonsült papa és mama közös izgalommal várják az alkalmat, szülés után milyen lesz az első szerelmes éjszaka. A teherbe esés azonban egy ideig még nem javasolt.
Mind a szoptatás, mind a mama szervezetének változásai miatt más megvilágításba kerül a fogamzásgátlás témaköre: ekkor a „szülés utáni fogamzásgátlást” kell megoldanunk, orvosunkkal megbeszélnünk.
A közhiedelem gyakran említi, hogy a kismamák a szülés után nem esnek teherbe, mert a szoptatás megakadályozza a fogantatást. Ebből annyi igaz, hogy a teherbeesésnek csupán a valószínűsége kisebb ez időszakban. Bizonyos esetekben azonban a petefészkekben a várakozó tüszők egy jól sikerült szerelmes éjszaka után megrepedhetnek, és a szoptatás után is megfoganhat a terhesség.
A szülés után a női szervezetnek időre van szüksége, míg regenerálódni képes. A hat hetes kontroll alkalmával a nőgyógyászok gyakran javasolják az egy éves időszakot, amíg a kismama szervezete újból felkészül egy következő terhesség kiviselésére.
Ezért fontos, hogy a szoptatós időszak alatt is biztonságos fogamzásgátlási módszert javasoljunk.
A lehetőségek tárháza…
Naptármódszer
Kiszámítható menstruációs ciklus esetén a fogamzóképesség legvalószínűbb időszaka a ciklus közepén, általában a 13-15. nap környékén van.
| 1–2 | 3–4 | 5–6 | 7–8 | 9–10 | 11–12 | 13–14 | 15–16 | 17–18 | 19–20 | 21–22 | 23–24 | 25–26 | 27–28 |
| Menstruáció | Tüszőrepedés | Menstruáció | |||||||||||
Abban az esetben, ha a szoptatás miatt folyamatosan felszabaduló prolaktin hormon hatással van a petefészek működésére, a menstruációk egyáltalán nem, vagy csak időnként jelentkeznek, a tüszőérés és a tüszőrepedés kiszámíthatatlanná válik. Ebből adódóan az egyébként sem biztonságos módszer még bizonytalanabbá válik.
Megszakított közösülés
A megszakított közösülés azt jelenti, hogy a szexuális együttlét során, amikor hüvelyi közösülés történik, a partnerek nem várják meg a férfi orgazmusát. Így próbálják meg elkerülni a spermiumok hüvelybe jutását, ezáltal a terhesség kialakulását.
Nagyon fontos tudni, hogy spermiumok nemcsak orgazmus során juthatnak ki a hímvesszőből, hanem a szexuális izgalom hatására, már az orgazmus bekövetkezése előtt is!
Így már a „kiszállás”, tehát a tervezett megszakítás előtt a hüvelybe kerülhetnek spermiumok, ezáltal megteremtve a terhesség kialakulásának esélyét.
Szintén a hüvelybe vagy annak közelébe kerülhetnek spermiumok, ha a férfi ejakulációja a hüvelyen kívül történik meg, de a partnerek nem fordítanak kellő figyelmet a spermiumok távol tartására.
Mivel senki nem tud erről biztonsággal nyilatkozni, ezért a módszer abszolút nem nevezhető biztonságosnak.
Az előbb említett módszereket így csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak, ha a szülés után javasolt 1 éves regenerációs időszakon túl vagyunk, de legalábbis eltelt 6-8 hónap és egy következő baba vállalása egyébként is a közeli jövő tervei között szerepelne.
Hüvelyben ható helyi fogamzásgátló szerek
A hüvelyben ható fogamzásgátló szerek működésének lényege, hogy olyan anyagot tartalmaznak, melyek nagy biztonsággal életképtelenné teszik a hüvelybe jutó spermiumokat. Többféle kiszerelésben léteznek, így zselé, hab, film és hüvelykúp formájában is hozzáférhetők. Hatékonyságuk egészen napjainkig vitatható volt, mert nagymértékben függött a hüvelybe kerülés időpontjától, mennyiségétől, az együttlét idejétől. Napjainkban jelent meg a hazai patikákban egy olyan kúp formájában hozzáférhető kiszerelés, mely jó hatékonysággal működik, így a klinikai vizsgálatok alapján kellően biztonságosnak nevezhetjük. Használatát így leginkább az egyéni ízlés határozza meg.
Óvszer
Az óvszer az a fogamzásgátlási segédeszköz, mely egyszerre felel meg a fogamzásgátló módszerek klasszikus kritériumainak, valamint az egyéni igényeknek. Szülés után leginkább azok a párok kedvelik használatát, akiknél ez korábban is bevált módszer volt, és szexuális életüket inkább pozitív irányba befolyásolta. Leggyakrabban akkor javasoljuk használatát, ha a szülés és a következő babavállalás között rövid időt terveznek a szülők, így igazából nem érdemes sem gyógyszeres, sem egyéb eszközös módszerbe kezdeni az idő relatív rövidsége miatt.
Hormonális fogamzásgátló tabletták
A hormonális fogamzásgátló tabletták használata mindenképpen átgondolást igényel a szülés után, leginkább akkor, ha még a szoptatás is tart. A kombinált, tüsző- és sárgatesthormont tartalmazó tabletták (a ma Magyarországon hozzáférhető 27 különböző készítményből 25 ebbe a csoportba tartozik) semmiképpen nem javasolhatók, mivel egyrészt befolyásolják a prolaktinhormon termelését, ami a tejelválasztásban játszik döntő szerepet, másrészt az anyatejbe kerülve átjutnak az újszülött szervezetébe, ami semmiképpen nem kívánatos.
A tabletták közül így lehetőségként marad a tisztán sárgatesthormont tartalmazó két változat. Használatukról érdemes tudni, hogy csak egykomponensűek, ezért folyamatosan kell szedni, hogy a megfelelő tüszőérést gátló hatás kialakuljon.
A szoptatós időszak befejeződésével azonban érdemes átállni egy olyan készítményre, amely a menstruációs ciklus felépítését a tablettában lévő tüsző- és sárgatesthormon együttes hatásával (egyfázisú vagy háromfázisú tabletta) fejti ki. Tablettától függ természetesen, hogy a szedés közben kell-e 6-7 nap szüneteket tartani vagy sem, hiszen ma már olyan készítményeket is gyártanak, melyeket folyamatosan kell bevenni, hogy minél egyszerűbb legyen a szedésük.
Gyakori kérdés, hogy a fogamzásgátló tabletta szedésének befejezése és a következő gyermek vállalása között a biztonságos családtervezés szempontjából mennyi az optimális időszak, aminek érdemes eltelni. Kb. 3 hónap alatt a petefészek-működés, a saját hormontermelés, a méhnyálkahártya regenerálódik, így nyugodtan várhatjuk a következő csemetét.
Méhen belüli eszközök – spirál
Általában jellemző a spirálokra, hogy alapjuk egy műanyag, legtöbbször T alakú eszköz, amelyre különböző segédanyagokat visznek fel. Az eszköz típusától függően a felvitt anyag lehet valamilyen fém- vagy fémötvözet.
Az eszköz a méh nyálkahártyájára gyakorolt hatásával legtöbbször megakadályozza a megtermékenyített petesejt beágyazódását, továbbá megnehezíti a hímivarsejtek és a petesejt találkozását.
A magyarországi nőgyógyászati gyakorlatban elterjedt az a szemlélet, hogy spirált csak azoknak a nőknek helyeznek fel, akik már túl vannak első gyermekük szülésén. Ennek magyarázata főként az, hogy azoknak a lányoknak, akik még nem szültek, nem alkalmas a méhszájuk arra, hogy könnyűszerrel helyezhessék fel az eszközt. Több nőgyógyász azon az állásponton van, hogy a spirál mellett a nők könnyebben kaphatnak kismedencei gyulladást, ezért a szempontok között a későbbi teherbeesés esélyének megőrzése miatt ez a nézet is szerepet játszik. Ezért csak akkor helyeznek fel „hagyományos” spirált, amikor a családtervezés már véglegesen befejezettnek tekinthető.
Az eszköz általános hatása miatt gyakran előfordul, hogy a nők menstruációs ciklusa, a vérzés mennyisége és időtartama megváltozik. A vérzés tehát spirál hatására lehet erősebb, hosszabb ideig tarthat, így több menstruációs vér távozik, jobban megviselve a szervezetet. Persze, azért azt fontos tudni, hogy ezek a változások a szervezetet nem terhelik meg. Természetesen nem mindenkit érint, és legfőképpen, mint fogamzásgátlási módszer a megfelelő élethelyzetben a biztonságos és jó lehetőségek közé tartozik.
Felhelyezés:
Az eszközt egy nőgyógyászati vizsgálat során ambuláns keretek között fel lehet helyezni. Mindenképpen szükséges, hogy ezt megelőzze az évenként javasolt nőgyógyászati szűrővizsgálat. Amennyiben ennek eredménye jó, nincs akadálya a spirál használatának.
Felhelyezéskor a hüvelyt az orvos egy nőgyógyászati tükörrel („kacsával”) feltárja, majd alaposan fertőtleníti. A méhszájat egy eszközzel megfogja, majd egy szondával ellenőrzi a méhnyak átjárhatóságát, irányát. Ezt követően a méhüregbe juttatja az eszközt. Ha az a helyére került, nincs más hátra, mint a spirál végén elhelyezkedő jelzőszál igény szerinti rövidre vágása.
A felhelyezés után az eszköz azonnal kifejti hatását. Kb. egy napig lehet az alhas érzékeny, ezt követően azonban nem lehet érezni semmit. Az évenkénti nőgyógyászati kontrollvizsgálat fontossága a spirál használata mellett fokozottan érvényes. A nőgyógyász a vizsgálat során észleli a jelzőszálat. Amennyiben az nem látható, nőgyógyászati ultrahangvizsgálat segíti a tájékozódást.
Méhen belüli helyi hormonhatású eszköz
A XXI. század fogamzásgátló módszerének is szokták nevezni a méhen belüli helyi hormonhatású eszközt. A módszer lényege, hogy a méh üregébe feljuttatunk egy a hagyományos spirálok alakjához hasonlatos eszközt, mely sárgatesthormont tartalmaz, ami 5 éven keresztül egyenletesen szabadul fel az eszközből, és folyamatosan kifejti hatását.
A módszer négy hatása:
- A folyamatos sárgatest-hatás eredményeképpen a méhnyálkahártya nyugalomba kerül, elvékonyodik, így nem alakul ki olyan stádium, mely a terhesség beágyazódásához szükséges lenne. Így a menstruáció egy-két hónap elteltével mérséklődik, mind a mennyiség, mint az eltelt napok tekintetében, elviselhetőbbé téve a „nehéz napokat”.
- Hatásánál fogva a méhnyakban lévő nyákot olyan állapotban tartja, mely a leginkább elzárja a méh üregét mind a spermiumok, mind egyéb esetlegesen a hüvelyből felfelé induló kórokozók számára. Így fogamzásgátló hatása mellett jótékony védő szerepe is érvényesül gyulladások esetleges kialakulása ellen. (Családtervezés!)
- Harmadik hatása a petevezető csillószőrös hengerhám-sejtjeire van, ugyanis azok tüszőrepedéskor erős csapkodással próbálják a tüszőből kiszabaduló petesejtet a méh irányába terelni. Ezt a mozgást is gátolja.
- Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon a spermiumok a hüvelybe kerülésük után honnan tudják, hogy a méhnyakon keresztül a méh ürege felé kell igyekezniük, valamint a tüszőből kiszabaduló petesejt hogyan talál a petevezetőbe és onnan tovább a méhüregbe. A megoldás a kemotaxis, az a kémiai inger, mely mintegy mágnesként vonzza az érintett sejteket a „találkozási pont” felé. A méhen belüli helyi hormonhatás megzavarja a kemotaxist.
Így összességében a módszer a legbiztonságosabb védekezési módok közé tartozik.
Felhelyezés:
Felhelyezése egyszerű, gyakorlatilag a hagyományos spiráloknál leírtaknak megfelelően történik. Sok jó tulajdonsága mellett persze érdemes megemlíteni egy lehetséges kellemetlen tünetet. Azok kb. 15-30%-ánál, akik ezt az eszközt használják, a felhelyezést követő 6-8 hetes időszakban menzesz után pecsételő barnás vérzés jelentkezik, ami a nyálkahártya alkalmazkodása után megszűnik. Ezt követően a menzesz akár csak jelzés értékű, esetleg nem is feltétlenül jelentkezik.
Szoptatós kismamák esetében, akiknél sokszor a menzesz még nem is jelentkezik, ettől nem is kell tartani, és az eszköz használata mellett továbbra is nyugodtan szoptathatnak.
Fogamzásgátló módszerek megbízhatósága – Pearl-index
A felsorolt fogamzásgátlási módszerek megbízhatóságát a nőgyógyászok tudományosan is elemezték, és megpróbálták összehasonlítani. Azt vizsgálták, hogy 100 nő közül, akik az adott módszert alkalmazták, egy év alatt hány esett teherbe. A mutató, ami ezt leírja a Pearl-index (PI). (Pearl amerikai biológus volt. 1879-ben született és 1940-ben halt meg.)
| Fogamzásgátló módszer | Pearl-indexe |
| megszakított közösülés | 8–38 |
| cikluskontroll | 14–35 |
| óvszer | 3–28 |
| hüvelyi spermiumölő anyag | 0,7–7 |
| méhen belüli fogamzásgátló eszköz | 0,5–5 |
| hormontartalmú injekció | 0,2–2,6 |
| sürgősségi tabletta | 0,5–2,5 |
| hormonális fogamzásgátló tabletta | 0,1–2,5 |
| hüvelygyűrű | 0,1–0,4 |
| méhen belüli helyi hormonhatású eszköz | 0,1 |