„A természet ereje …”

… azaz a fitoösztrogének szerepe napjainkban

A növények emberi szervezetre gyakorolt biológiai, gyógyító szerepe az emberiséggel egyidős. Ennek egy szűk, de orvosi szempontból izgalmas területe a növények emberi hormonrendszerre gyakorolt hatása, mellyel kapcsolatban az utóbbi évtizedben derültek ki jelentős új eredmények. A fitoösztrogéneknek az emberi szervezetre gyakorolt klinikai hatása leginkább a megelőzés területén jelentős, de fontos, egyéb jótékony, főként méregtelenítő funkcióról is beszámolnak a kutatások.

Minden olyan növényt ösztrogén hatásúnak tekinthetünk, melyben olyan molekulákat találhatunk, melyek egyrészt képesek az ösztrogén receptorokhoz kapcsolódni, másrészt megfelelő, élettani hatást képesek kiváltani az ösztrogén hormonra érzékeny szervekben, szövetekben.

A fitoösztrogének körébe két nagy csoportot sorolhatunk. Ezek egyike az isoflavonoidok, melyeknek daganatellenes és antioxidáns hatásuk miatt is jelentőségük van; valamint a kevésbé ismert lignánok. Fontos, hogy az adott növény táplálékként használatos-e, illetve, ha igen, akkor milyen mennyiségben van jelen az adott növényben. A legjelentősebb hatással a babféleségek rendelkeznek, ezek közül kiemelkedő a szójabab. A lignán csoportból a lenmag rendelkezik hasonlóan aktív hatással. Növényi eredetű tápanyagokkal, leginkább gabonafélékkel különböző biológiai eredetű ösztrogén hatású anyagok is bejuthatnak az emberi szervezetbe, amennyiben bizonyos penészgombákkal (fuzárium) szennyeződnek. Ilyen esetek az elmúlt időszakban sokszor médiahírként is megjelentek. Veszélyük abban rejlik, hogy a fertőzött élelmiszer (kenyér) tartós fogyasztása esetén gyermekekben korai nemi érés, nők esetében menstruációs problémák, esetleg meddőség is kialakulhat. Sok növénynek tulajdonítottak már hormonális hatást, így a búzacsíra, a fokhagyma, a fabab, a gin zeng vagy az indiai kender is szóba jött. Ezekben azonban nem bizonyított a jelenlét, illetve nagy valószínűséggel a vizsgálatok minimális ösztrogénhatást mutatnak majd ki.

A fitoösztrogének hatásukat úgy fejtik ki, hogy az emberi szervezet különleges receptoraihoz kapcsolódnak. Azokban a szervekben, ahol az ilyen receptorból sok van jelen, a fitoösztrogéneknek védő szerepe lehet. Feltehetően már alacsonyabb vérszintek mellett is számos jótékony hatást közvetíthetnek ezek a receptorok. A fitoösztrogének befolyásolják a petefészek saját hormonjainak az átalakulási folyamatait is. Így a saját hormonszintekre csökkentő hatással vannak. Abban az életszakaszban, amikor a saját hormontermelés már nem kielégítő – pl. a változó kor kezdetén, vagy az ezt követő években –, ott helyettesítő hatás lép fel.

A szójaételek fogyasztása a szervezet ösztrogéntermelését segítik elő, melyek viszont az eredeti hormonnal szemben meggátolják egyes daganatok kialakulását, növekedését, így pl. a hormonfüggő, rosszindulatú női daganatok (emlő- és méhtestrák) kifejlődése ellen hatnak. Antagonistaként a fitoösztrogének az ösztrogén receptorok közvetítésével vagy a sejten belüli ösztrogénhormon-anyagcsere módosításával az ösztrogénfüggő tumorok képződését közvetlenül is gátolhatják. A szója és a lenmag magas rosttartalma miatt rendszeres fogyasztás esetén a vastagbélrák kifejlődését is meggátolja. A szója és a lenmag flavonoid és lignán vegyületei csökkentik a hormonhiány okozta hőhullámokat, és a menopauzában csontritkulás ellen is hatékonynak bizonyultak. Az érfalakra is hatással vannak, ugyanis befolyásolják a szervezet koleszterinszintjét, így gátolják az érelmeszesedést, a koszorúerek szűkületét illetve következményesen a szívinfarktus kialakulását.

A klinikai vizsgálatok ma már egyértelműen bizonyítják, hogy a táplálékkal történő fitoösztrogének bevitele több területen is kiválthatja a „valódi” hormonpótló kezeléseket. Ezt bizonyítja az is, hogy egyes földrajzi területeken – pl. a távol-keleti népcsoportok esetében, ahol hagyománya van a szójával készült ételek fogyasztásának – alacsonyabb az előfordulása egyes nőgyógyászati daganatféleségeknek. Ilyenek az emlő-, a méh daganatos elváltozásai, valamint a férfiakat érintő prosztatadaganatok. Így fontos szempont lehet az egészséges táplálkozás kialakítása során a sok zöldség, teljes kiőrlésű gabona, olajos magvak fogyasztása, és mellette szója használata.

Dr. Szőnyi György
szülész-nőgyógyász

g1intezet.hu © 2017 G1 Intézet. Minden jog fenntartva.

Sütiket használunk látogatóink érdeklődésének megismerésére.