Terhesség és a gyakori fertőző betegségek

– amit szabad és amit nem!

A várandós állapot testileg és lelkileg is különleges időszakot jelent egy nő számára. Élete egyik legnagyobb eseménye, nőiességének beteljesülése és jövőjének talán a legmeghatározóbb időszaka a kilenc hónap. Nem véletlen tehát, hogy mindenkiben van némi aggodalom a külvilágból leselkedő veszélyek, különböző fertőzések, betegségek miatt, nehogy pont ezalatt az időszak alatt jelentsen komoly problémát a kismama szervezete számára.

Különösen igaz ez pl. a téli, megbetegedésekkel tarkított, a szervezet számára immunológiailag gyengébb időszakban. De felmerülhet egy nyári gyomor-bélrendszert érintő hasmenéses időszakban is.

És az aggodalom csak tovább fokozódik, ha már kialakult a betegség, mert ilyenkor szembesül az ember a korábban bátran szedett gyógyszerek ismertetőjén olvasható általános megfogalmazással: „Terhesség alatt csak kezelőorvosával történő konzultáció után szedhető!”

Mit tegyünk hát, ha a hétköznapi betegségek (influenza, nátha, torokgyulladás, hólyaghurut vagy hasmenés) megbetegítik a kismama szervezetét? Kell-e aggódni a méhen belül fejlődő magzat egészsége miatt? Lehet-e, kell-e ilyenkor kúrálni magunkat?

Régi mondás és szinte már közhelyszerű: legegyszerűbb a megelőzés. Fontos tehát, hogy egy kismama tegyen meg mindent azért, hogy elkerülje a leselkedő betegségeket. Jelentéktelennek tűnő, de mégis nagyon hatékony rendszabály a gyakori és alapos kézmosás. Bizony számtalan kórokozótól menekülhet meg a szervezet, ha erre az egyszerű, könnyen kivitelezhető tevékenységre mindig odafigyelünk. Ennek fontosságát mikrobiológiai vizsgálatokkal bizonyították és kiderült, hogy néhány óra alatt 500–1000 különböző kórokozó telepedhet meg az ember kezén. Felmérések bizonyították, hogy az emberek kb. negyede ritkábban mos kezet a szükségesnél.

A nagyobb közösségekben, zárt helyen, járványidőszakban a kórokozók könnyebben terjednek, így ezeket a helyeket kismamaként, főleg terhesség első 10–12 hetében mindenképpen érdemes elkerülni.

Várandós állapotban külön érdemes odafigyelni, ha valaki gyakran és könnyen felfázik, esetleg korábban könnyebben kapott hüvelyi gombás fertőzéseket. Amennyiben mégis fellép a probléma, akkor a gyógyszerektől való félelmében ne álljon neki senki az öngyógyításnak, hanem bátran keresse fel kezelőorvosát vagy családorvosát. Előfordulhat, hogy a korábban szedett gyógyszerek, kenőcsök terhesen nem használhatóak, de biztos van olyan készítmény melyet biztonsággal lehet javasolni.

A fejlődő embrióra, ill. magzatra ható külső tényezők károsító hatásával a teratológia foglalkozik. Ezek lehetnek fizikai (pl. sugárzás), kémiai (pl. alkohol, gyógyszerek), illetve fertőző eredetűek. Igazán nagy jelentőségük azoknak az ártalmaknak van, melyek veleszületett rendellenességeket okoznak. Ezeket teratogéneknek nevezzük. A korai magzati halálozások (spontán megszakadt terhességek) egy része is ilyen külső okokra vezethető vissza.

A peteérés utáni korai időszakban a „minden vagy semmi” elv érvényesül, tehát ha a megtermékenyített, osztódó sejtcsoportot valamilyen ártalom éri, akkor a sejtosztódás megáll, az embrió nem fejlődik tovább és méhen belül elhal a terhesség. Ilyen esetben gyakran vetélés kezdődik, de előfordul az is, hogy a szervezet hormonműködése látszólag még fenntartja a terhesség látszatát, miközben az embrió már nem fejlődik, sőt akár felszívódásnak is indulhat.

Gyógyszerek szempontjából a leginkább kritikus a negyedik és tízedik terhességi hét közötti időszak. Fejlődési rendellenességek ugyanis általában a magzati fejlődés második és nyolcadik hete között alakulhatnak ki, abban az időszakban, amikor létrejönnek a belső szervek, a végtagok, záródik a velőcső és ekkor alakul ki a testforma is. Viszont fontos tudnivaló, hogy nőgyógyászati vizsgálatkor a terhességet az utolsó menstruációtól számítják, viszont a fogamzás ezután 14 nappal következik be, ezért a magzati fejlődés szakasza két héttel rövidebb, mint a terhesség számított ideje. A nyolcadik terhességi hét után, de még mindig az első trimeszterben az embrió növekedésének visszamaradása vagy az agy fejlődésének zavarai fordulhatnak elő.

Influenzavírus

Az influenzavírus legtöbbször nem okoz a fejlődő babánál rendellenességet, illetve ha meg is figyeltek valamilyen rendellenességgel összefüggést, az valószínűleg az influenza kezelésére használt gyógyszerek miatt lehetett. Ezért fontos tudni, hogy a legtöbb vény nélkül kapható készítményt terhesség alatt nem szabad önállóan szedni, mert lehet közöttük olyan, mely komoly problémát okozhat. Ezért mindenképpen kérjük ki szülész-nőgyógyász vagy a patikus véleményét ilyen esetekben.

Ugyanez igaz a gyógynövényekre is! Bár a gyógynövényekhez is mellékelnek tájékoztatót, s általában terhesség esetén is alkalmazhatók, ugyanolyan óvatosan kell alkalmazni, mint a gyógyszereket. Egyes növények köhögéscsillapító hatásuk mellett a vérnyomásra is hatással lehetnek, ráadásul összetevőiket a mai orvostudomány nem vizsgálja részletesen. Használat előtt ilyen készítmények esetén is érdemes kikérni szakember véleményét.

Terhességben az influenza veszélye inkább az anyára nézve nagyobb, ha ugyanis szövődményes formája alakul ki tüdőgyulladással, az már komoly életveszélyt jelenthet.

Az influenza esetében a megelőzést a védőoltás is jelentheti, melyet lehetőleg a terhesség előtt kell megkapni, de fontos tudni, hogy a vakcina a terhességre nézve ártalmatlan. Különösen fontos azon terhesek oltása október-november környékén, akiknek az influenzaszezonra fog esni terhességük II.-III. trimesztere, továbbá valamilyen krónikus szív vagy tüdőbetegségben (pl. asthma) szenvednek.

Fontos a megfelelő vitamin és ásványianyag bevitel. Naponta legalább két liter folyadékot kell fogyasztani. Amennyiben ez a folyadék ásványvíz, úgy érdemes időnként váltogatni az egyes fajtákat, mert összetételük különböző és így elkerülhetjük, hogy bizonyos ásványi anyagból felesleg halmozódjon, míg másokból hiány alakuljon ki.

Érdemes minden reggel vitamindús tápanyaggal, rostos gyümölcslével, friss zöldséggel, teljes kiőrlésű péksüteménnyel indítani a napot. Az olyan antioxidánsok és immunerősítők, mint egyes teafélék vagy a grapefruitmagcsepp remekül kiegészítik a vitamindús táplálkozást. Emellett ügyelni kell a réteges öltözködésre, és a megfelelő mennyiségű testmozgásra is.

Az influenza elkerülhető, ha egészséges életmódot folytatunk, s ügyelünk szervezetünk megfelelő tápanyag ellátására.

Megfázás, láz, felsőlégúti betegségek, felfázás esetén milyen gyógyszerek szedhetőek?

Az acetilszalicilsav tartalmú gyógyszerek (aspirin, kalmopyrin) és a non-szteroid gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszerek a terhesség alatt mértékkel szedhetők, de nem javasoljuk a 34. terhességi hét után, mert hatással lehetnek a szív és a tüdő fejlődésére.

Jótékony hatású lehet 500-1000 mg C-vitamin és 500 mg Kalcium pezsgőtabletta, melyek fogyasztása mellett kiemelten fordítsunk figyelmet a bőséges folyadékbevitelre, ami napi 3 litert jelent.

Láz, fejfájás esetén algopyrinnel csillapítsunk lázat. Amennyiben szűnni nem akaró magas láz jelentkezik (38-38,5 °C felett), alkalmazzunk hűtőfürdőt vagy priznicet és értesítsük orvosunkat, aki célirányos tanácsot fog adni.

Bár ritkán nyúlunk az antibiotikumokhoz terhesség alatt, a szövődmények elkerülése érdekében súlyos esetben nyugodtan használjuk azokat. Felfázás, húgyúti infekció, de szövődményes felsőlégúti megbetegedések esetén is szükséges lehet a nagyobb baj elkerülése érdekében. Kezelőorvosunk a megfelelő és biztonságos készítményt fogja felírni. Ne vegyünk be azonban olyan gyógyszert, mely megmaradt egy korábbi kezelésből.

Amennyiben a felső légutak érintettek, folyamatos a köhögés és nem bír felszakadni a váladék, úgy érdemes csillapítani ezt az állapotot. A terhességre teljesen ártalmatlan, és klinikai vizsgálatokkal is igazolt borostyánlevél kivonatból készült oldatot érdemes alkalmazni. A szülészek legkedveltebb és talán leghatékonyabb készítménye a Prospan szirup, melyet felnőttek és gyerekek egyaránt eredménnyel használhatnak.

Gyakran előfordul, hogy megfázás esetén a torok kiszárad és sérülékenyebb lesz a nyálkahártya. Erre az állapotra jótékony hatásúak az izlandi mohából készült Isla termékek.

Egyes orrcseppek (melyek norefedrint tartalmaznak) emelhetik a magzati vérnyomást, és a hozzászokás miatt hatékonyságuk is hamar csökken. Ezért helyettük inkább a terhesség teljes időszaka korlátlanul alkalmazható Nisita tengeri sóoldatból készült speciális orrcseppet és orrkenőcsöt alkalmazzunk.

Gyomor-bélrendszert érintő enterális kórokozók

A legtöbb várandós kismama megijed, ha hasmenése jelentkezik a terhesség alatt. Ettől azonban nem kell félni, nem jelent veszélyt a babára, de a szükséges óvintézkedéseket fontos betartani.

Általában is fontos, hogy az ember ne egyen olyasmit, ami gyomorrontást okozhat, terhesség alatt azonban erre érdemes fokozottan odafigyelni. A nyers húsok, lágy sajtok fogyasztása eleve kerülendő terhesen, de vigyázni kell a nem megfelelően megmosott gyümölccsel, lejárt szavatosságú ételekkel is.

Hasmenés, hányás esetére

Az óvatosság ellenére előfordulhat, hogy futó hasmenés vagy komolyabb gyomorrontás jelentkezik. Ilyenkor a legfontosabb a folyadékveszteség pótlása. Olyan készítményt, mely hirtelen megállítja a hasmenést nem javasolunk, mert pont a szervezet védekező mechanizmusa ellen hatnánk. Fontos ugyanis, hogy az irritáló anyagok kiürüljenek a szervezetből. Érdemes azonban a toxinokat megkötni, ezért széntablettát bátran vegyünk be, napi 3-4 alkalommal, akár 4 szemet is. Mellé sok vizet fogyasszunk, akár székletünkkel van probléma, akár gyakori hányás jelentkezik. Utóbbi esetben inkább apró kortyokban, de gyakran fogyasszunk folyadékot. A víz és a tea mellett megnyugtatja a gyomornyálkahártyát a hűtött, szűrt almalé, mely a szénhidrát pótlás szempontjából is előnyös lehet.

A folyadékpótlás mellett fontos, hogy néhány napig diétát tartsunk: főtt krumpli, pirítós fogyasztása ajánlott, kerülni kell a fűszeres ételeket, a túl sok sót, a kávét (mert ezek további vizet vonnak el a szervezetből). Amennyiben a gyomorrontás, hasmenés 2-3 nap után nem múlik el magától, szintén ajánlott orvoshoz fordulni. Ilyenkor széklettenyésztés történik és a kórokozó célirányos kezelésére nyílik lehetőség.

Fontos azonban tudni, hogy a terhesség utolsó heteiben, a szervezetnek a szülésre való felkészülése is kezdődhet gyomorrontásos tünetekkel, hasmenéssel, hányással tehát ilyenkor akár normálisak is lehetnek ezen tünetek.

Dr. Szőnyi György
szülész-nőgyógyász

g1intezet.hu © 2017 G1 Intézet. Minden jog fenntartva.

Sütiket használunk látogatóink érdeklődésének megismerésére.