Második szakorvosi vélemény

Információ, irányítás, támogatás, erősítés

A „Second opinion” lényege, hogy a páciens egy független, magas szaktudású szakorvoshoz fordulhat segítségért, amikor egy betegség gyanúja felmerül, vagy felfedezik vagy már gyógyítása folyik. Az iparilag fejlettebb világban, így Nyugat-Európában, Kanadában, az Egyesült Államokban stb. rendkívül gyakori megoldás.
A G1 Intézetben onkológushoz fordulhatnak.

Második szakorvosi vélemény az onkológiában

Egy pozitív szűrővizsgálati eredmény alapján a független szakember a legrövidebb útra tereli a hozzá fordulót, ami a leggyorsabban vezet a kétségek eloszlatásához.

Betegség friss diagnózisa esetén is az irányító szerepe a leghasznosabb: a szakszerű gyógyítás mihamarabbi elkezdését szervezi meg.

Már folyó gyógykezelésben kiegészíti, megerősíti mindazt, amit a kezelő orvos team végez. A beteget és családját egyaránt ellátja információkkal; megismerteti velük lehetőségeiket, kötelességeiket; felkészíti őket megalapozott döntések meghozatalára. A gyógyulásban, a terhek elviselésében segíti mindannyiukat praktikus tanácsokkal, kiegészítő (pl. pszicho –onkológiai) ellátások javaslataival.

 

Pozitív rákszűrési eredmény – diagnosztika, információ, irányítás

Pozitív rákszűrési eredménynél – legyen az egy szűrővizsgálat laborlelete vagy egy a emlőben otthon talált csomó – természetesen koránt sincs tragédiáról szó. Azonban ekkor úgy lefeküdni, hogy „Biztosan nincsen rákom.” … nincs idő! Minél hamarabb diagnosztikai vizsgálatra van szükség, hogy – annak negatív eredménye esetén – megnyugodhasson a vélt beteg, vagy idejében elkezdődhessen a szükséges komplex onkológiai ellátása.
Sok minden múlik az őt diagnosztikai vizsgálatokra, gyógykezelésre irányító szakember képzettségén, ezért a páciensnek érdemes ekkor közvetlenül onkológushoz fordulnia. A „második” szakorvos ilyenkor lehet az első, hiszen a (gyanított vagy bizonyított) beteg számára nem közömbös a diagnózis pontossága vagy az, hogy milyen körülmények közé és mekkora várakozási idővel kerül. Korántsem hanyagolható el az sem, hogy milyen környezetben tárgyalnak a beteggel.
Onkológusunk felvilágosítja őt, megismerteti teendőit, és a leggyorsabb, legszakszerűbb megoldást ajánlja. Mindezt nyugodt, kényelmes körülmények között teszi, a legmagasabb szakmai tudás birtokában.

A „rák” diagnózisa közel sem egyenlő a fenyegető halál megállapításával. Idejében felismerve a daganatos betegséget, legyőzhető az. Ezért van értelme a korai felismerésnek – szűrésnek – hiszen éppen olyan betegeket kell akkor majd gyógyítani, akik esetében még nincs távoli áttét/rendszerbetegség. A rosszindulatú daganatok igazi problematikája az áttét képződés, amihez adott esetben évekre van szükség. Ezért ha a rendszeresen végzett szűrvizsgálatok egyike hoz pozitív eredményt, akkor arra is van idő, hogy felismerjék és elkezdjék kezelni. A komplex ellátást pedig ma lényegesen egyszerűbb az érintett számára biztosítani, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Az idejében felismert „rák” semmivel nem rosszabb, mint a mindenki által elfogadott, lényegesen egyszerűbbnek tűnő cukorbetegség. A szó szoros értelmében a diabétesznél sem lehet 20-30 éven keresztül fennálló teljes gyógyulásról beszélni. A folyamatot kezelni kell. Ugyanez a helyzet az idejében felismert daganatos betegségnél. De ehhez mind a beteg, mind az egészségügyi társadalom tudásszínvonala, helyes szemlélete szükséges.

A magyar egészségügyben a daganatos betegség hatékony felismerése/kezelése/komplex ellátása több irányító szakembert igényel.
Első körben teljesen természetesen a háziorvossal vagy a szűrést végző szakorvossal (pl. nőgyógyásszal, bőrgyógyásszal, belgyógyásszal stb.) találkozik a beteg. – Azonban nem biztos, hogy egy nem-onkológus kolléga mindent maximális figyelemmel tud kísérni.
A második irányító szakember az onkológus, aki daganat-ellátás szinten szervezi meg a beteg komplex ellátását (diagnosztika/műtét/sugárterápia/gyógyszeres kezelés/pszichoterápia).
Helyes szemlélettel a beteg – akár saját elhatározásából – párhuzamosan is mehet onkológushoz.

Gyógykezelés kiegészítése – felvilágosítás, magyarázatok, támogatás

A daganatos megbetegedések esetében a diagnózist és a javasolt terápiát egy – az adott betegséghez kapcsolódó szakterületeket képviselő – orvosi team összegzi. Erről tájékoztatást kap a beteg, ami a lelki tényezőkön túlmenően is – eléggé nehéz feladat. A felvilágosítást végző – jellemzően folyamatos időhiánnyal, túlterheltséggel küzdő – orvos elmondja az elsődleges szakvéleményt, szól a feltárt problémákról, s a kezelési tervről. A beteg ezen információknak csak egy töredékét képes felfogni, értelmezni, megjegyezni – az adott helyzetben teljesen érthető módon.

A független szakorvos részletesebb információkkal, felvilágosítással, magyarázatokkal segít.

A beteg egyrészt úgy gondolja, hogy „több szem többet lát” alapon érdemes egy újabb szakvélemény megismerése. Másrészt szükségesnek érzi a lehetséges kezelési variációknak nyugodt körülmények között történő részletes átbeszélését. Ilyenkor a második szakvéleményt megfogalmazó orvos átnézi az összes korábbi vizsgálati dokumentumot. Ha szükségesnek látja, konzultál az eredeti diagnózist és terápiás tervet elkészítő orvosokkal. Ezt követően egy személyes találkozó keretében összegzi véleményét, tanácsait.

Segítség a döntésekben

A sebészi ellátás, a sugár- és gyógyszeres terápia stb. gyors fejlődése folytán az esetek egy részében a továbblépésre több út is kínálkozik. Ilyenkor a döntés a beteg kezében van. E mérlegelés borzasztóan nehéz, hisz az érintettek többsége nincs a kellő információk birtokában.
Az ilyen esetekben is sokat segít a betegnek a második szakorvosi vélemény.

 

Prof. Dr. Szántó János szavai

A második szakorvosi vélemény a betegről szól

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy erre a megoldásra nem azért van szükség, mert a „második” orvos jobb szakember, mint az „első”. (Ez már csak azért sem lehet így, mivel a „szerepcsere” mindennapos.) A második szakorvosi vélemény kiemelt jelentősége nem az orvosról, hanem a betegről szól. A jó választ azokra a kérdésekre kell megadni, hogy miként lehet az ő érdekében még több tudásból, még több tapasztalatból meríteni; miként tudunk még empatikusabban törődni a lelkével; hogyan lehet a felmerülő kérdésekre igazán jó, segítő, támogató válaszokat adni.

Tisztelet, segítségnyújtás

Negyedik generációs orvoscsalád tagja vagyok, így az embertársaim tisztelése, segítése gyakorlatilag „genetikai ártalom”.

Minden beteg indivídum

A statisztika sosem az adott beteget jelenti. Lehetséges, hogy egy 1205 betegből levont statisztika egy bizonyos eredményt közöl. De az a beteg, akivel éppen beszélgetek, az az ezerkétszázhatodik, aki egy teljesen más eset, hiszen mindenki egy indivídum. Mondjuk egy kanadai, 62 éves férfi, és egy szintén 62 éves Ausztráliában élő férfi egyaránt inzulinra szorul. Mégis az egyiknek ekkora egységet kell adni, a másiknak pedig akkorát. Hiába van egy ezerfős statisztika, akkor is van egy olyan genetikai polimorfizmusnak nevezett dolog, aminek következtében mégis csak teljesen más a két eset. Ennek megfelelően szükséges az egyénre szabott, a célzott terápia. Ennek igen fontos, mind nagyobb szerephez jutó összetevője a második szakorvosi vélemény.

A beteg-és kezelőorvosa kapcsolata

Talán az egyik tragédiának azt tekintem, hogy ma nem teljesen megfelelő a beteg-orvos kapcsolat. Különösen dominál ez az első vizitnél, amikor a beteg elmondja panaszát. Azt, hogy találtak egy foltot a tüdejében, vagy egy csomót érzett emlőjében stb. Az orvostársadalom ebben az esetben elmondja a szakmát, de idő hiányában nem igazán megy bele olyan részletekbe, melyek valójában a beteg teljességét érintik.
A 40 éves szakmai tapasztalatom azt diktálja, hogy elsődlegesen a beteget, nem pedig a betegséget kell az orvosi munka fókuszába állítani.

Holisztikus ellátás

Az egyetemi oktatás sajátossága az organikus szemlélet, azaz hogy a beteg ember nagyrészt szervekből áll, és nem kerül másodlagosan sem előtérbe az „embertárs”, illetőleg annak a lelke.
Célunk éppen az ú.n. holisztikus ellátás, azaz a beteg ember egészének ellátása.

Szolgáltatás

Az orvostársadalom másik hiányossága a SZOLGÁLTATÁS elmaradása. A szolgáltatás szóban benne van az alázat is. Alázat a beteggel szemben, a szakmával, a családdal, a betegséggel szemben.
g1intezet.hu © 2017 G1 Intézet. Minden jog fenntartva.

Sütiket használunk látogatóink érdeklődésének megismerésére és kényelmük növelésére.